A magyar tenger keletkezése
A Balaton Nyugat- és Közép-Európa legnagyobb édesvízi tava, átlagos vízmélysége alig több mint 3 m, így a világ legsekélyebb tavai közé tartozik. Turisztikai célpont és hazánk egyik legbecsesebb természeti kincse, amelyhez minden évben nyaralni vágyók tömege látogat el.
A Balaton létrejötte a pannon (miocén) korra nyúlik vissza, amikor hazánk területének nagy részét a Pontusi-tenger, majd ennek maradványa, a Pannon-tó borította. A tavat a beömlő vizek hordaléka lassan feltöltötte, és ez az agyagos-homokos üledék lett később a Balaton teknőjének vízzáró rétege. A pliocén végén vulkáni tevékenység kezdődött, majd a felszínre ömlő láva kihűléséből keletkezett a tanúhegyek bazaltkőzete. 
Az egykori bazalttakaró nyomai ma is megtalálhatók a Balaton-felvidéken (Badacsony, Tihanyi-félsziget, Káli-medence, Fonyód, Balatonboglár…). A tűzhányók működését vulkáni utóműködés követte, a Tihanyi-félszigeten mintegy 100 gejzírkúpot épített a feltörő meleg víz, de ez vájta ki a tapolcai Tavasbarlang járatait is. A Hévízi-tó is vulkáni utóműködés eredményeként keletkezett, de például a balatonfüredi és a kékkúti savanyúvíz is ennek a jelenségnek köszönhető. A pleisztocénben kezdődő utolsó eljegesedés idején észak–déli és erre csaknem merőleges törések szántották át a területet, és a kéregdarabok bezökkenése folytán kezdett kialakulni a mai Balaton medre. Ezt az időszakot a mainál sokkal hűvösebb és csapadékosabb klíma jellemezte, így a csapadékvíz összefolyásával, mintegy 22 000 évvel ezelőtt kialakult a Balaton. Kezdetben a Balaton vízállása mintegy 12 m-rel volt magasabb, mint ma, a magas vízállást a Sió vezette le. Mintegy 12 000 évvel ezelőtt a vízszintet a felmelegedő, csapadékszegényebb klíma csökkentette, s az átmeneti kőkor idején, csaknem ki is száradt a Balaton. Kb. 7000 évvel ezelőtt azonban újból csapadékos lett a klíma, s ekkor a tómedence újból feltöltődött vízzel.
A Balaton felszínét évente több mint 2000 órán át süti a nap, s mivel mélysége alig több mint 3 m, ezért hőmérséklete nyár közepén gyakran eléri a 24─27 °C-ot is. Strandolni vágyók paradicsoma, kedvelt kirándulóhely, de emellett többféle sportolási lehetőséget és számos kulturális programot kínál, valamint a helyi ételkülönlegességek gasztronómiai élményt nyújtanak. A Balaton körüli természeti értékek a Balatoni Nemzeti Park felügyelete alatt állnak, népszerű kirándulási célpont a Tihanyi-félsziget, a Káli-medence, Badacsony, a Keszthelyi-hegység, a Kis-Balaton, a Kápolnapusztán található Bivalyrezervátum, a Tapolcai Tavasbarlang és a Keszthelyi Kastélypark. (forrás: Geográfia.hu)
Kőzettani érdekességek:
A Káli-medence a Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb vidéke, ahol a földtörténeti régmúltban lezajló folyamatok hatására kialakult kőtengerhez legalább egyszer érdemes elutazni. A látvány mindenkiben felveti a kérdést: hogyan kerültek ide ezek a sziklák?
A Káli-medence a Balaton-felvidék alacsonyabb fekvésű medencéi közé tartozik, délről paleozóos hegységroncsok exhumált, vörös homokkővonulatai (Küszöb-orra, Pál-hegy), északról mezozóos mészkőből álló sasbércek és fennsíkmaradványok, nyugaton pedig bazaltvulkánok veszik körül. A fennsíkmaradványok térszíni egyenetlenségeit löszös üledékek töltik ki, a sasbérceket dolomit és mészkő építi fel, a vulkáni kúpok, tanúhegyek és lávatakarók (Boncos-tető, Hegyestű, Kopasz-hegy, Tóti-hegy) bazaltból és bazalttufából állnak. A medence domborzata gyengén tagolt, a széles medencelapályok időszakos vízhatás következtében váltakozóan vizenyősek, és a lefolyástalan talpakon kis tavak sorakoznak (Kornyi-tó, Korcsi-tó, Kódis-tó, Kis-Kornyi-tó).
Kialakulásának története. A mintegy 12–5 millió évvel ezelőtt itt hullámzó pannóniai beltenger partszegélyét a földtörténeti óidő kőzetei, permi kvarc homokkő és kvarcporfír alkotta. A tenger hullámai kimosták a kőzetekből a kvarcrészecskéket, s így a partokon magas, vastag homokréteg halmozódott fel. Később ezt a vulkáni működés során kiömlő láva megkeményítette, s így a homokos, pannon rétegeket megóvta a pusztulástól. Ott, ahol a felszínt nem védte a vulkáni bazalt, a szél fokozatosan kimélyítette a területeket. Így a vulkáni kitörést követően tulajdonképpen a szél alakító munkája következtében emelkedtek ki a gyönyörű bazalthegyek (pl. Hegyestű) 
és süllyedtek le a medencék. A vulkanikus működés utóhatásaként a medencében kovatartalmú források, hévizek törtek fel, amely átitatva a homokot, azt kővé „olvasztották”, így a medence szélein feltörő forrásoknál hatalmas „kőmezők” keletkeztek. A kőzetmozgások következtében a kőrétegek összetöredeztek, elmozdultak, majd a felszíni erők, (szél, víz, hó, fagy) pusztító munkája során a széttöredezett hatalmas kődarabok a felszínre kerültek. Így jött létre a földtani kuriózumnak számító kőtenger, amely Szentbékkálla, Kővágóörs és Salföld mellett található. A hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek.
Tanúhegyek
A Balaton-felvidék legszebb és legértékesebb természeti szépségei a tanúhegyek, amelyek a geográfusok szerint nemcsak tanúskodnak a letűnt időkről, de titkokat is őriznek a földtörténeti paleozoikum, illetve a későbbi miocén korból. Ekkor még az ország nagy részét sósvíz, vagyis a Pannon-tenger borította.
Amilyen szépek, olyan keveset tudunk róluk
A tanúhegyek egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják. Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből.
Évmilliókkal ezelőtt a Balaton-felvidéket, sőt az ország szinte teljes területét beborító Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre.
Később, a földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket. A helyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról.
Ezekből az időkből visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres Badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek.
Tanúhegy trilógia: Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy
A Badacsony a maga 434 méterével a tapolcai medence legmagasabb tanúhegye. Lankáit körülbelül 200 méteres magasságig szőlőlugasok borítják. A vidéket az óriások szőlőskertjének is szokták nevezni, hiszen az ország legnagyobb bortermelői itt telepedtek le. A Badacsony tetejéről remek kilátás nyílik A Balatonra és a déli parton fekvő Fonyódra.
Csobánc leginkább a tanúhegy lapos tetején található várról híres. A XIII. században épült Csobánc vára 370 méter magasan emelkedik ki a tájból. A várat a Rátót nembeli Gyulaffy család tulajdonolta, egészen a 17. század második feléig. Első név szerint ismert ura Rátót nembeli Gyulaffy Demeter volt. Csobánc túlélte Mátyást, a törököket, a Rákóczi-szabadságharcot, és a labancokat. Ma, a felújítási és feltárási munkák befejeztével várjátékok és lovagi torna szórakoztatja a közönséget.
A tanúhegy trilógia legérdekesebb tagja a Szent György-hegy, ami a Tapolcai-medence területén fekszik, Tapolcától mindössze 5 kilométerre. A hegy szinte kettéosztja a vidéket, mert a medence közepén, magányosan áll. A Szent György-hegy tele van érdekes geológiai képződményekkel, melyek közül néhány világhírű (például az észak-kelti részen található bazaltorgonák), de a többsége a turisták számára ismeretlen. A tanúhegy másik érdekessége a jégbarlang. A turistaháztól nem messze a sziklák között keskeny hasadás található. A leomlott szikladarabok miatt már alig lehet lépni a barlangba, amelynek érdekessége, hogy az odahelyezett pohár víz (még a legmelegebb napon is) jéghideg lesz, és az üveg fala bepárásodik.
A Szent György-hegyet érdemes körbejárni, mert minden oldalán találunk számos érdekes bazaltformát és vulkanikus képződményt.
ŐSHONOS ÉS RITKA VÉDETT NÖVÉNYEK
A Balaton-vidék és a Keszthelyi-hegység hasonlóképpen mészkő- és dolomithegyekből áll, nagyrészt mészkedvelő és cseres-tölgyesekkel, gazdag sziklavegetációval, berkenye-kisfajokkal (Sorbus balatonica, S. gayeriana). A Keszthelyi-hegység dolomitján szép orchideák, pl. gérbics (Limodorum abortivum), sallangvirág (Himantoglossum caprinum), ezenkívül az őszi csillagvirág (Scilla autumnalis), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), szőke oroszlánfog (Leontodon incanus) stb. élnek. Jóval szegényesebb már a Balaton környéki bazaltvulkánok vegetációja. A Szent György-hegyen él egyedül hazánkban egy atlanti-mediterrán haraszt: a cselling (Cheilanthes marantae), a Badacsony alján pedig a borostyán-szádor (Orobanche hederae).
CSERTÖLGY
CSELLING
BOROSTYÁN SZÁDOR
ORCHÍDEA
VETŐVIRÁG
SZŐKE OROSZLÁNFOG
BERKENYE
ŐSZI CSILLAGVIRÁG
Adatok a Balatonról:
Hosszúság: 79 km
Átlagos szélesség: 7,7 km
Legnagyobb szélesség: Balatonaliga - B.almádi
Legkisebb szélesség: Tihanyi-félszigetnél
Terület: 594 km2
Partszakasz hossza: 195 km
Átlagos mélység: 3 m
Legmélyebb: 12,5 m (Tihanynál)
Legsekélyebb: 0,5 - 0,8 m a déli parton
1,2 - 2 m az északi parton
Tengerszint feletti magasság: 104 m
Időjárásra vonatkozó népi megfigyelések:
Tartós északi és keleti szél derült időt hoz.
Somogy derül, bocskor merül.
Ha napnyugtakor az égalja vörös, szél várható.
A vörös égbolt napnyugtakor, jelzi a másnapi időjárás változást.
Ha az égbolton pislognak a csillagok, szeles idő várható.
A déli szél esőt hoz.jó idő lesz.
Ha a fecskék alacsonyan szállnak, eső várható.
Ha a tulsó part közelinek látszik, rosszra fordul az idő.
Ha csípnek a legyek, eső várható.
Ha a tulsó part homályba vész, jó idő lesz.
Ha ismersz hasonló népi megfigyeléseket, melyek a Balatonra vonatkoznak, küldd a karnyujtasnyibalaton@index.hu címre!
